"Józsefvárosi lakásom előtt a gangon játszottam egy cigány kisfiúval és egy kislánnyal. Néha bejöttek, próbálgatták a számítógépemet. Aztán, ahogy felnőttek eltűntek. Mostanában nyaranként a fiú zongorajátéka hallatszik ki a gangra, volt már hangversenye a Tavaszmező utcában is. Mozart szonátákat játszik. A kislány jövőre érettségizik a gimnáziumban, fodrász szeretne lenni. Mikor már mindkettő nagyobbacska lett, a cigány házaspár megkockáztatott egy harmadik gyereket is. Emlékszem, anya figyelmeztetett, vigyázzak a kutyámra, mert a babának majd csönd kell, hogy alhasson. Most már a harmadik gyerek is itt szokott biciklizni az udvaron. Becsülettel nevelik őket.
A házban sok a roma. Tavasztól őszig folyik a lakásfelújítás. Ha tudni akarom, milyen csempe vagy járólap a divat, csak el kell mennem hozzájuk. Cipővel nem szabad bemenni. Lakásban nem szabad dohányozni, kimennek a gangra. Ott, a virágládák között van elrejtve üres konzervdoboz, mert a folyosónak is tisztának kell lennie. Újlipótvárosból jöttem. Most már szeretek itt élni."
Így is lehet együtt élni cigányokkal
2009.10.08. 17:31 | TalpraCigány | Szólj hozzá!
Zsuzsa története:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://talpracigany.blog.hu/api/trackback/id/tr601436890
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Kommentek